Papirkosar

Pi talalt egy bejegyzest papirbol font kosar kesziteserol. A bejegyzest nem linkelem ide (az elsok kozott adja ki a google, ha rakeresunk a kosar papirbol kifejezesre), mert nem tartom tisztessegesnek a blog irojat. Kulfoldi blogok bejegyzeseinek osszes kepet atveve keszit sajat posztot, amiben az onallo munka a magyar szoveg krealasaban merul ki. Nem neztem meg az eredeti blogokat, van-e szo rajtuk tulajdonjogrol, de ha nincs, akkor sem gondolom jonak ezt a megoldast (a bejegyzes egy furdoszobai taroloro elkesziteserol szolt). A leirasok kozott szerepeltek az alapok is, egy lengyel blogrol ellopva. Azon mar meg sem lepodtem, hogy masok is ezzel a roppant bonyolult modszerrel irnak bejegyzeseket. Sok a rizsa, ugye?
A fonashoz szukseg van ujsagpapirra (mily’ meglepo ), kartonpapirra, hurkapalcikara, ragasztora, ollora, ceruzara es kesre. A keszites soran jol johet egy-ket csipesz, es egy sablon is – en eddig csak sablonnal keszitettem kosarat (a keprol lemaradt a kes).



A sablonkent szolgalo ures doboz oldalabol kivagtam ketszer az aljat (ehhez kellett a vonalzo, a ceruza es az ollo), az ujsagpapirokat pedig felbehajtottam ketszer, es kessel felvagtam oket csikokra a hajtas menten (az elso nehany csik elkeszitesenel meg akkuratusan lemertem a leirasokban talalt 7 cm-t, aztan attertem a hajtogatasra).



Ezutan kovetkezett a csikok szalakka sodrasa. Szerintem erdemes rovidebb csikokkal kezdeni, nehany (tiz) utan az ember reaerez a technikajara. A kep felrevezeto, mert ellenkezo iranyban szoktam sodorni a papirt: a hurkapalcikat a bal also sarokhoz illesztem, majd elkezdem jobbra tekerni (a hurkapalcika bal veget burkolja be idovel a papir, nem a jobbat, ahogy itt latszik), Elotte az ujsagpapirra teszek nehany ragaszto pottyot hosszaban (a kozepere, vagy attol balra, mert a sodras soran a paca elkenodik), illetve a jobb felso sarkaba. A palcika szinte parhuzamos a hosszabbik oldallal – nem olyan, mint a kepen . Ha eleg szorosan sodorjuk a papirt, idovel sodrodik magatol, tehat nincs szukseg hosszu palcikara.



 Az egyik kartonlapra raragasztottam paros szamu szalat ugy, hogy az egyik szal a sarokra essen (ez lesz a kezdo fono szal), majd raragasztottam a masik kartonlapot is.



Kis mellekvagany: az egyik – szinten masoktol osszelopkodos – oldalon a szerzo leirta, hogy paros szamu szalat kell az alapra ragasztani. Ket hozzaszolo felhivta a figyelmet, hogy nem jol tudja, mert partlan szamu plusz egy kell, ami a kezdo fonoszal. Regen volt matekorajuk, azt hiszem.
A fonasrol nem keszitettem kepeket, mert a linkelt oldalakon is van, illetve video is akad roluk. Az elso kosaram festes utan igy nez ki (huha, a hozzavalok felsorolasabol lemaradt a festek):



Egyszeru vizfesteket hasznaltam ket retegben. Nem lett tokeletes, de nekem tetszik, hogy atsejlik az ujsagpapir.
Nehany tipp, ami keszites kozben eszembe jutott:

• Fonashoz erdemes nagy alaku napilapokbol, szorolapbol keszult szalakat hasznalni. Ezek konnyebben hajlithatok a fonas soran, illetve ritkabban kell toldani.
• Az alapra ragasztott szalakat merevetbb papiru ujsagbol (szines magazinok) is el lehet kesziteni, ezek masszivabbak.
• Erdemes a sarkokra is szalat ragasztani.

• Eloszor csak annyi szalat szoktam sodorni, amennyit az alapra ragasztok, a szaradas soran sodrom a tobbit.
• Gyakorlat teszi a mestert, turelem rozsat terem, es egyeb nyugtato mondatok mantrazasa sokat segit keszites kozben.
• Kerek alju kosarat egyszerubb kesziteni, mert nem kell sarkokat kialakitani. Egy ilyet fogok megmutatni legkozelebb.